Rólam

Lakkné Kovács Krisztina vagyok. Első diplomámat az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán (ma Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar) szereztem 1993-ban, védőnőként. 

Pályám elején hivatásom leginkább a várandósok és a családok gondozása volt, melynek kapcsán életmód- táplálkozási és gondozási tanácsokkal láttam el a körzetemben élő kismamákat illetve családokat.  

Ma már ugyan nem űzöm hivatásszerűen a a védőnői tevékenységet, de annak néhány területe változatlanul közel áll a szívemhez. Továbbra is szívesen segítek az életmódot- vagy a táplálkozást érintő kérdésekben, mint ahogy a várandóság alatti- és utáni torna, vagy a szétnyílt hasizom tréningje is kellemes kihívás számomra.

Az élet úgy hozta, hogy a védőnői munkát egy elég komoly pályamódosítás követte, mely után  18 évig más területen dolgoztam. Ez idő alatt sem szakadtam el teljesen az egészségügy és a sport területétől. Főállásom mellett évekig egy magán mentőszolgálatnál tevékenykedtem, illetve rendszeresen láttam el sportrendezvények egészségügyi biztosítását is.

Mindeközben gyermekem révén közvetlen tapasztalatot szereztem az utánpótláskorú sportolók napi életével,  problémáival kapcsolatban;  és volt alkalmam megtapasztalni, hogy noha a teljesítménykényszer már egészen fiatal korban megjelenik az a fajta segítő, támogató háttér, ami hivatott volna - az egészség megőrzése mellett  - az eredményességet segíteni a legtöbb sportban még csak hírből sem ismert. 

Az edzők egyszerre igyekeznek megszerettetni a sportot, biztosítani a megfelelő kondícionális- és koordinációs képességeket valamint átadni a sportágspecifikus technikai tudást.  

Ugyanakkor napjainkban az edzőképzés tudásanyaga önmagában is annyira szerteágazó, és összetett, hogy abban a modern prevenció-és rehabilitáció témaköre legfeljebb az említés szintjén jelenik meg, de ugyanez mondható el a különböző, modern fizioterápiás eljárások módszertanáról is. 

Mivel sosem volt kérdés, hogy segítsek-e, ha van rá lehetőségem; így egyre több és több módszert és technikát sajátítottam el. Először megtanultam a kineziotape használatát, majd a flossing terápiát, a dinamikus ízület stabilizásra és korrekcióra alkalmas NRX használatát, majd az SMR-t. Közben masszőr végzettséget is szerezvén jöhettek a manuális terápiák (fascia lazító technikák, triggerpont terápia, eszközös myofascia mobilizációs technika, hegkezelés és köpölyözés). A modern mobilizációs technikák- és protokollok képzést, valamint a funkcionális fascia tréninget a sportprevenciós- és rehabilitációs tréneri képzéssel párhuzamosan szereztem meg. Míg egyre bővült a megszerzett tudásanyag, közben fokozatosan nőt a segítséget kérők száma. 

Az általános képzések mellett mivel a segítségre szorulók között számos sportág képviselői voltak muszáj voltam sportág specifikus ismereteket is megtanulni, hogy hatékonyan tudjak segíteni a cselgáncsozó, vívó, kerékpáros, teniszező, ökölvívó, táncos, kézilabdázó, vízilabdázó, kosaras-, vagy labdarúgó sportolóknak; akiknél elsősorban az egészséges mértéket meghaladó extrém-, ráadásul többségében egyoldalú terhelés, vagy a bekövetkezett sérülések utáni visszatérés jelenti a problémát.

Az egyoldalú- és vagy extrém mértékű terhelést végzők mellett legalább ennyire  veszélyeztetettek a mozgásszegény életmódot folytató, ülő munkát végzők, akiknél előbb vagy utóbb sajnos borítékolhatóan kialakulnak a degeneratív-, kopásos eredetű problémák, melyek a végtagok ízületei-, vagy a gerinc esetében jelennek meg enyhébb-, vagy súlyosabb, de minden esetre kezelést igénylő problémaként. Az ilyen jellegű problémák mind hatékonyabb megoldása érdekében végeztem speciális gerinctréneri képzést.